A fukushimai atomkatasztrófa után felmerült, hogy milyen egzotikus fűféléket lehetne nemesíteni az erősen mutagén sugárfertőzött környezetben, pl. világítós Fallout Haze, és hogy azok milyen hatással lennének a fogyasztókra. Az ötletről azóta kiderült, hogy bár eléggé elszállt, már kisérleteztek vele Csernobil után. Persze nem emberi fogyasztásra rendszeresített fajtákkal, hanem ipari kenderrel, ami a bambusz után minden más növénynél jobban köti meg a gyökereiben a földbe került káros anyagokat:

A növény több szempontból is tökéletesnek bizonyult a feladatra, gyorsan nőtt, a gyökerei akár 2-3 méterre is lenyúltak a talajba, és elképesztő hatékonysággal szívták fel a radioaktív szennyeződéseket és nehézfémeket. Utólag pedig a kendert bioüzemanyag gyártásához lehetett felhasználni.

Jellegzetesen amerikai abszurd dráma van kibontakozóban Alabamában, ahol egy 75 éves rokkant veteránt akarnak éppen életfogytiglanra börtönbe zárni, amiért 42 tő füvet termesztett a kertje végében. Mivel évtizedekkel korábban fegyveres rablásért volt büntetve, a nála véletlenül talált több mint 1 kg marihuána automatikusan a második legsúlyosabb büntetést vonta maga után. (Alabamában még halálbüntetés is van.)

Szomorú, hogy Magyarország kiszorult a kendertermesztők toplistájából, mert 8 év múlva már csak kenderbeton házak fognak épülni, ahhoz pedig sok kender kell. Ahogy a HVG tömörítette az MTI-s PR-anyagot:

Akár 800-1000 millió forintos beruházás is érkezhet a korábban hagyományosan kendertermesztésből élő kistérségekbe, ha az építőipar újra „felfedezi” az ipari növényt. 2020-ra, amikor az Unióban már csak passzív házak épülhetnek, a kenderbeton és kenderből készült szigetelő anyagok itton is slágerré válhatnának. A kenderbetonból könnyen és gyorsan lehet építkezni, ráadásul kiemelkedő hőszigetelő tulajdonsággal bír, hisz ez utóbbi tulajdonsága még a hagyományos üveg- és kőzetgyapot hőszigeteléseken is túltesz. Mivel a kenderrostból készülő hőszigetelő anyagok jelentősen kisebb energia-befektetéssel készülnek, az építkezések környezeti terhelését is jelentősen mérsékli. A kender építőanyagként a legkorszerűbb bio-passzívházak építéséhez, de a régi épületek hőszigeteléséhez is használható.

És ebben az a legszebb, hogy ez még mindig csak egy a kender gyakorlatilag végtelen felhasználási formái közül. Ha valaki lemaradt volna róla, csak felsorolásképpen, mi mindent lehet kenderből készíteni: műanyagot (Henry Ford konkrétan kenderautót csinált belőle), biodízelt, ruhát, papírt, kozmetikumot, kaját, olajat. És betont.

Örömteli hír a tudomány és a marihuána szerelmeseinek, hogy egy holland cég visszafejtette a Chemdawg fajtájú Cannabis sativa genetikai kódját:

A kutatócsoport egyelőre a nyers genetikai információt tette közzé, ami 131 milliárd bázispárt jelent. Hátra van még a genom rendszerezése, és egybefüggő génszekvenciákba csoportosítása, ami a munka számításigényesebb része.

Az 1991-es évjáratú Chemdawg amúgy nyilván egy medicinál fajta, bár a leírása szerint még a magas CBD melett is elképzelhető, hogy a fogyasztók túlságosan elszállnak ésvagy beparáznak. Nem tűnik rossz választásnak további manipuláció céljára. A Medicinal Genomic persze elsősorban gyógyászati céllal fog még több fajta füvet dekódolni, hogy megvizsgálhassák a THC és a CDB mellett található 83 másik hatóanyagot. Mint az köztudott, a marihuána fájdalomcsillapító, izomlazító és étvágygerjesztő hatása mellett akár tumorok felszámolásában is besegíthet.

Chemdawg

Adok egy kis segítséget: a Parlament új díszkivilágítását 6281 db lámpatest alkotja. Minden homlokzat és tetőzeti elem meleg-sárga nátriumlámpás egyenrangú díszkivilágítást kap.

Az Index szakértő csapata seperc alatt felvirágoztatná a mezőgazdaságot. Amiben a második pont az ország elkenderesítése:

Az rendben van, hogy hálót szövünk, de miből? Az ötvenes években ugyan folyt kísérletezés a magyar gyapottal, de az intenzív művelésű növénynek nem igazán fekszik itt a klíma. Annál inkább a gyomként is kiirthatatlanul szaporodó kendernek, ami hagyományos alapanyaga a magyar textilgyártásnak. Nem is beszélve a kender járulékos hasznáról. A növényből bioüzemanyag-gyártáshoz használható olaj sajtolható, biomasszaként áramtermelő erőműveket láthat el. Kis politikai bátorsággal virágának fogyasztása is legalizálható lenne, ami a turizmust is felfuttathatná. Magyarország a gyógyvizek országa is, és van-e jobb annál, mint betépve áztatni megfáradt csontjainkat a meleg vízben?

Az egészben különösen szomorú, hogy Magyarország ezer éven keresztül, egészen a rendszerváltásig iparikender-nagyhatalomnak számított. De még nincs minden veszve! Ha csak mindenki ültet egy magot, az már sokat lendítene a közterek élővilágán. Lehetne persze rendesen, ipari szinten, egy nagyobb befektetéssel mondjuk a fél Alföldet beültetni. Rögtön megoldódna a sok munkanélküli helyzete is, ha kendert termesztenének.

Ennél mélymagyarabb növényt nehéz lenne találni! Ha valaki kételkedik a kender magyar származásában, annak csak annyit mondok, hogy még a Skunk is tőlünk indult világhódító nemesített útjára. Magyar embernek magyar kendert! Kendert minden háztartásba!

A mexikói hadsereg Tijuanától 350 km-re délre, San Quintin mellett találta meg az ország eddigi legnagyobb marihuánaültetvényét. A 120 hektáros farmon cseperedő 2,5 méteres növényekből becslések szerint 120 tonna füvet lehetett volna szüretelni. A 120 tonna nagykereskedelmi ára 160 millió dollár, azaz saccra grammonként 250 forint. A kaktuszokkal körülvett sivatagi ültetvény kertészei kutat ástak és pumpás-csöves locsolórendszerrel tartották életben a növényeket. A félkész termést a hadsereg a helyszínen tervezi eltüzelni (lenapalmozzák?), hacsak össze nem gyűlik egymillió like ezen a poszton.

Még több kép:

Bizonyára sokan ismerik a kimondhatatlan nevű, szinte mindig szociopata karakterét alakító színészt, ha máshonnét nem, a Másnaposokból. Politoxikomán figuráját stabilan hozza bármelyik tévé beszélgetős műsorában, vagy saját webes beszélgetős műsorában a "Between two fernsben", sőt, már szívott be tévéadásban is, ilyen csodálatos coming outot viszont még biztos nem produkált senki. Persze azért elvicceli a kérdést, hogy mit is termeszt 28 hektáros észak-karolinai birtokán, ahol zsiráfjai között rohangászik pucéran, és egy gyilkosságért ült szomszéd hordja neki a dugiban főzőtt piát.

Természetesen megvan videón is, a második perctől, ha valaki nem bírná kivárni:

Ugyan nem friss a hír, hogy Kanadában különösen nyugodt medvékkel őriztek egy kenderfarmot, de minthogy a blogon még nem volt az orosz nőci, aki ezt képtelen vihogás nélkül összefüggően kamerába mondani, egy posztot mindenképpen megér: 

Nem kellett sokáig várni, hogy a kormány kimutassa a foga fehérjét drogstratégiailag. A Népszabadság cikke szerint legszívesebben mindenkit börtönbe zárnának, akinek valami köze is van bármilyen droghoz. Jönnek a magánbörtönök, mint Amerikában, vagymi?

Nem szeretnénk minden fogyasztót kriminalizálni, de a törvény szigorával kell fellépni mindenki ellen, aki a kábítószer terjesztésében jelen van. Azzal mindenki egyetért, hogy a profi dílereket üldözni kell, de azt gondolom, hogy azt a magát szimpla fogyasztónak nevező embert is a törvény szigorával kell büntetni, aki nem dílerkedik, de azért két-három embernek csak odaadja a kábítószert. Ezek a „kis dílerek” most a fogyasztó álarca mögé bújva az elterelésen keresztül kicsúsznak a törvény kezei közül. Nem azt mondom, hogy az elterelés úgy rossz, ahogy van, de akik a drog terjesztésében akármilyen szinten részt vesznek, azok ellen fel kell lépni. Nagy kihívás meghúzni a határt, de emiatt nem szabad azt mondani, hogy csak azt büntessük, aki csomagtartószámra hordja szét az ecstasyt.

Namost aki egyszer is jutott már valamilyen kábítószerhez, az tudhatná, hogy tulajdonképpen az összes fogyasztó egyben potenciális díler is. Hiszen nincs olyan, hogy mindenki minden drogot elnyom egyedül, hiszen a haverjai tarhálnak tőle, vagy neki eleve nem kell annyi, mint a minimum, vagy csak a haverja ismeri a dílert, aki paranoid, vagy bármi. Ez a tételmondat olyannyira fundamentuma az egész drogjelenségnek, hogy emiatt teljességgel lehetetlen ellene bármilyen tiltással fellépni. Amíg emberek lesznek, drogok is, sőt, valószínűleg utánunk is maradnak.