Az európai drogkereskedelemben a legóvatosabb becslések szerint is legalább 9,3 milliárd euróval tartja biztos első helyét a marihuána, derül ki az EMCDDA-EUROPOL jelentéséből. (A valódi összeg igazából 8,4-12,9 milliárd között lehet bárhol.) Ezt a zsét állítólag csupán 22 millió fogyasztóval sikerült kitermelni, ami azt jelenti, hogy fejenként nagyjából átlag 420 euróért szmókoltak tavaly ;). Gratulálunk a szép sikerhez!

Európa és a világ kedvenc illegális drogja a kannabisz, derült ki a tegnap, bár mi ezt már tudjuk. A dán fiatalok szívnak a legtöbbet az Unióban, a hollandoknál a legerősebb a fű (váratlan fordulat), a spanyoloknál a legolcsóbb (mármint a hasis gondolom, mert füvet még nem láttam). A lisszaboni European Monitoring Center for Drugs and Drug Addiction statisztikája szerint minden 5. európai szmókolt már életében, és 13 millióra becsülik az aktív felhasználók számát. A dán fiatalok unatkoznak leginkább, arrafelé a 15-34 évesek fele füvezett már. Az angolok-franciák-spanyolok-csehek 40%-on állnak, az európai átlag 30%, ezért a 10% alatti Ciprus, Málta, Bulgária és Románia felel. (Világszinten Kanada a legfankibb 58,8%-kal, Amerika csak 49%.) Spanyoloknál jobb helyeken már 1,4 euróért, azaz 300 forintért lehet kapni, míg szegény norvégokat 21,5 euróra, azaz 5 rugóra is lehúzhatják egy géért. Az átlag amúgy 5-11 euró, ami 1996 óta stagnál (csak nálunk kúszik felfelé?). A hollandoknál állítólag 20% feletti a füvek átlag THC-tartalma, Portugáliában és az olaszoknál ez nincs 3%.

Portugália és Luxemburg enyhített a szabályzáson, míg Dánia és Olaszország keményített. Szerintük az összes kenderszármazék 80%-a jön Marokkóból, de Thaiföld, Afganisztán, Pakisztán és Közép-Ázsia importja is feljövőben van (Európába? No way). A jelentés ugyanakkor úgy saccolja, hogy például Angliában a fű felét helyben termesztik meg.

Egyéb témák mellett kitérnek a folyamatosan erősödő fű városi legendájára, ami egy mérési hiba folytán született, de máig igen népszerű.

Az ENSZ droghivatala (UNODC) szerint meg világszerte 165,5 millióan pöfékelnek kenderszármazékokat. Szerintük beállt a piac évi 41400 tonnára, bár a lisszaboni tanulmány szerint ez az érték közelebb van az 50000 tonnához. Mennyi lehet valójában?