Kicsit lassan csordogálnak az izgis füves hírek, ezért mivel szülinapja volt, egy felületes áttekintéssel emlékezek meg a nemzetközi droghelyzet kialakulásának egyik legkértékonyabb szereplőjéről, az Amerikai Drogelhárító Ügynökségről. A sok számért előre is elnézést.

Richard Nixon 1973 július 1.-jén hozta létre a Drug Enforcement Administrationt, hogy a szövetségi drogelhárítók önálló szervezeti egységként léphessenek fel egy "globális háborúban a drog fenyegetése ellen". Kezdetben 1470 ügynökük és 43 külföldi irodájuk volt évi 75 millió dollárból, mára 5235 ügynököt és 86 külföldi egységet mozgatnak évi 2,3 milliárd dollárból, azaz ügynökönként évi 51 ezer dollárról 458 ezerrel ment fej a koponyánkénti büdzsé. Egyesek szerint nem véletlen ez a masszív nemzetközi jelenlét. Az elmélet szerint a CIA által beszervezett DEA-ügynökök elég jó adatokkal szolgálhatnak gazdáiknak akár csak a velük szorosan együttműködő helyi hatóságokról is. Nézzük, mit sikerült kihozniuk 35 év alatt 31,4 milliárd adódollárból (4566 milliárd forint még 145 forintos árfolyamon is).

Az Office of National Drug Control Policy szerint 1989 és 2003 között duplájára nőtt a lefoglalt fű- és heroinszállítmányok száma. Vagy sokkal több lett a drog, vagy durván felmentek az árak, de Amerikában egyedül a fű ára kúszott duplájára. 1981 és 2003 között a koksz ára az ötödére, a heroiné hatodára, a krekk harmadára, a meth pedig felére csökkent. Ez azt feltételezi, hogy bizonyára szart árulnak, pedig nem. A koksz 50%-kal tisztább, a heroin erőssége megháromszorozódott, a marihuánaé pedig állítólag a duplájára nőtt 1985 és 2007 között. A drogosok számán sem látszik meg a szervezet munkája. 1979-ben a 12 évesnél idősebbek 31,3 százaléka próbált valaha valamilyen drogot, ez 2006-ra 45,4% volt.