A világ rajtunk kívüli részén jó hetet zárt a józan ész. Mexikóban legalizálták a marihuána orvosi használatát. Bár rekreációsan még nem engedélyezték a füvezést (a kannásfű hazájában, lol), a korábban drogháború párti Enrique Pena Nieto elnök ma már egészségügyi kérdésként tekint a cannabisra, nem a fogyasztók kriminalizálása a cél.

Bayer István gyógyszerészprofesszor nemrég az ENSZ-nek írt nyílt levelet, hogy érjen véget a drogháború. Ezzel párhuzamosan 14 pontban gyűjtötte össze, hogy nemzetközi szervezetek, kormányok, hatóságok és politikusok baklövései hogyan befolyásolták, torzították és vezették tévútra a globális drogpolitikát. Ebből az első füves pont, hogy a kannabisz betiltása egy rasszista hazugságra épült:

Mivel  az  USA-ban  az  alkoholt  már  nem  tekintették „drognak”, helyette új bűnbakok kerültek a célkeresztbe, és az ópium, a morfin, a heroin és a kokain mellett a marihuána is bekerült az új bűnbakok közé. A marihuána gyilkos fűvé lépett elő. Ez a folyamat nem baklövéssel, hanem hazugsággal kezdődött. Harry Anslinger, az USA drogpolitikájának a vezéralakja, azt hazudta, hogy a marihuána gyilkossági hajlamokat ébreszt és társaival széles körben terjesztették azokat a könyveket és oktatófilmeket, melyek azt „bizonyították”, hogy a marihuána „killer weed”.

Nem tolták a Dunába a Parlamentet a szerda délutáni kender legalizációjáért szervezett tüntetésen a tömegek, merthogy igen kevesen voltak (A HVG szerint 200-an.) Az Index tudósításából kiderül, hogy kicsit túl békésre sikerült a megmozdulás:

17:17-kor nyitottak meg hivatalosan a 16:20-ra meghirdetett demonstrációt, kilencig lesznek a Parlament előtt. A főszervező megkért mindenkit, hogy ne szívjon a helyszínen, de természetesen kiáll a marihuána legalizációjáért. A menet: egy nagy kört alkotnak, a konferanszié kérdéseket tesz fel, kézfeltartással lehet egyetérteni, meglepő módon az első kérdés az volt, ki ért egyet a marihuána legalizalásával.

Pennsylvania lett a 24 tagállam az Egyesült Államokban, amelyik engedélyezte a marihuána orvosi használatát. A tegnap életbe lépett törvény szerint 25 termesztői engedélyt adnak ki és 50 kimérés nyithat meg. Környezettudatos módon a szmókolást nem engedélyezték (mint New Yorkban), azaz növényi törmeléket nem árulnak, kizárólag olaj, kapszula, tinktúra és kenőcs formában lehet majd kapni THC/CDB-t és a vaporizációt javasolják. A marihuána gyógyszer - közölte a törvényt kiharcoló demokrata szenátor.

A világ több, mint 1000 vezetője aláírta azt a nyílt levelet, ami a drogellenes háború befejezését kéri az ENSZ-től annak kábítószerekkel foglalkozó közgyűlése előtt. A legutóbbi, 1998-as találkozón a drogmentes világ rémisztő utópiáját tűzték ki célnak a Föld Bölcsei, remélhetőleg azóta már utánaolvastak a témának egy kicsit, hogy ez nem fog összejönni, amíg az emberek agya is termeli azokat.

Váratlan fordulat a legbecsődöltebb amerikai tagállam, Kalifornia irányából, hogy Los Angeles polgármestere szeptember 6-i hatállyal betiltotta a gyógykenderboltokat. Bár elvileg kavarog egy másik javaslat, ami engedélyezné a 2007 előtt alakult boltok működését, a mostani tiltást egyhangúan fogadta el a vezetés. Az Americans for Safe Access csoport mindenesetre már közel jár a szükséges 27425 tiltakozó aláírás összegyűjtésével, ami után megnépszavazhatnák, hogy ez az egész egy rossz vicc volt. A város ugyanis igazából már 2007-ben betiltotta az új üzletek nyitását, de 5 év alatt nem sikerült normális szabályozást kidolgozni a meglévő 182 bolt üzemeltetéséhez. Ehelyett megpróbálják bezáratni őket. Értelme amúgy nagyjából ugyanannyi lesz, mint amit a holland kormánynak sikerült elérnie az élesben tesztelt fűjogosítvánnyal.

Ellentmondásba keveredett Amszterdam vezetése a holland törvényekkel, amikor 2006-ban lakossági kérésre marihuánamentes zónákat kezdtek el kialakítani óvodák és lakóparkok közelében. A kvázi Alkotmánybíróságként is funkcionáló Államtanács megfellebezhetetlen döntése szerint helyi szinten nem lehet valamit betiltani, amit egyszer már állami szinten betiltottak. A holland drogtörvény ugyanis - papíron - tiltja a marihuána árusítását, birtoklását és fogyasztását is, más kérdés, hogy ezt a rendőrség nem tartatja be, csekély mennyiségben tolerálják a birtoklást és az árusítást is.  Az önkormányzat ennek ellenére továbbra is kitart amellett, hogy 50 euróra büntessék az óvoda mellett füvező fiatalokat. Megjelenésük után amúgy olyan mértékben kezdték lopni a jointos táblákat, hogy a hivatal maga kezdte árulni 90 euróért.

Ron Paul és Barney Frank képviselők ma tolták a Kongresszus elé történelmi törvényjavaslatukat, ami legalábbis részben mérsékelné a drogháborút. Javaslatuk szerint a szövetségi állam felelőssége ezentúl az amerikai tagállamok közötti fűcsempészet blokkolására szorítkozna. A törvény szabad kezet adna az egyes államoknak, hogy legalizálják, szabályozzák vagy adóztassák a marihuána kereskedelmét. Azaz nem jönne el azonnal a kánaán, bár 16 államban már a gyógyfüveseket legalább nem basztatnák drogelhárító kommandósok. Az sem kizárt, hogy ennek hatására hirtelen mindenhol összegyűjtenek párszázezer aláírást legalizációra.

Sajnos valószínűbb, hogy a Kongresszus korrupt képviselőin fennakad a javaslat, hiszen a börtöniparnak, a gyógyszeriparnak és a bankrendszernek is azonnali brutális bevételkiesést jelentene egy országos szintű legalizáció.

Zseniális összecsapás zajlott nemrég az Egyesült Államok főügyésze és David Simon, a világ legjobb tévésorozatának, a The Wire egyik készítője között. Eric Holder három kedvenc színészét hívta el a Drótból (Bunkot, Kimát és Prezt) egy drogellenes PR-akcióra, ahol felszólította a sorozat készítőit, hogy vagy folytassák a sorozatot vagy csináljanak még belőle egy filmet:

"Közvetlenül Ed Burnshöz és David Simonhoz szeretnék szólni: Készítsenek még egy évadot a Drótból! Ez a minimum. ... Ha nem jön össze egy évad, legyen belőle film. Voltak már HBO-gyártású filmek, ez a sorozat pedig megérdemelné. Egy újabb évadot vagy egy filmet akarok. És a hatalmam is megvan hozzá Mr. Burns és Mr. Simon."

A nagysikerű Richard Nixon 1971. június 17-én dobta be köztudatba drogháború-mémjét. Nyilván előtte is tiltottak már be drogokat, emlékezetes az 1920-1933-ig élt alkoholtilalom, vagy az 1937-201x-ig tartó kenderstop. Nixon volt az, aki amerikai elnökként globális szintre emelte ezt a zseniális propagandaeszközt, amit ők War on Drugs néven ismernek, és ami idén 15 milliárd dollárjukba kerül az amerikai adófizetőknek, és évi egymillió drogos bebörtönzését jelenti.

A neves exelnököket, államférfiakat, művészeket és üzletembereket tömörítő Globális Drogpolitikai Bizottság idén júniusban kiadott jelentése (PDF) szerint a drogháború elbukott. Csak az 1998-2008 közötti időszakban 34,5 %-kal nőtt az ópiátfogyasztás, 27 %-kal a kokainé, a fűé pedig 8,5 %-kal. A Bizottság azonnali dekriminalizáció javasol minden országnak, kiváltképp a marihuánáét. Büntetőjogi baszakodás helyett a prevencióra és az államilag felügyelt drogfogyasztásra javasolnak alternatív megközelítéseket.