A fukushimai atomkatasztrófa után felmerült, hogy milyen egzotikus fűféléket lehetne nemesíteni az erősen mutagén sugárfertőzött környezetben, pl. világítós Fallout Haze, és hogy azok milyen hatással lennének a fogyasztókra. Az ötletről azóta kiderült, hogy bár eléggé elszállt, már kisérleteztek vele Csernobil után. Persze nem emberi fogyasztásra rendszeresített fajtákkal, hanem ipari kenderrel, ami a bambusz után minden más növénynél jobban köti meg a gyökereiben a földbe került káros anyagokat:

A növény több szempontból is tökéletesnek bizonyult a feladatra, gyorsan nőtt, a gyökerei akár 2-3 méterre is lenyúltak a talajba, és elképesztő hatékonysággal szívták fel a radioaktív szennyeződéseket és nehézfémeket. Utólag pedig a kendert bioüzemanyag gyártásához lehetett felhasználni.

Kanadai tudósok kifejlesztették az érzékelőt, amivel az emberi leheletből kimutatható a THC. A mindössze 15 dollárból előállítható készülék akár 12 órán át képes másodpercek alatt kimutatni a pszichoaktív molekulát a kipárolgásból (amikor igazából már régóta nem befolyásolja a tudatot).

A marihuána iwives családfáját készítette el a portlandi Phylos Bioscience az általuk tesztelt többezer gyantamintából. A folyamatosan bővűlő térképre hamarosan bárki beküldheti a saját szerzeményét, és akkor talán egyszer itthon is végeszakad a kannás fű uralmának.

80 év drogháború után a Drug Enforcement Agency (DEA) először adott engedélyt amerikai kutatólabornak, hogy kannabisszal végezzen tudományos kísérleteket. A nonprofit MAPS Colorado államtól kapott 2 millió dollárt arra, hogy a katonákat leggyakrabban sújtó poszttraumás stresszre találjon valami füves gyógymódot. 5 millió regisztrált beteg van csak Amerikában.

Kevés embernek sikerült, amit Raphael Mechoulam a 60-as évek elején megjátszott: 5 kg kiváló minőségi libanoni hasissal buszozhatott haza, amit a rendőrségtől kapott ingyen. Ehhez mindössze kutatási engedélyre volt szüksége a Weizmann Tudományos Intézettől, a rendőrök egy telefon után belementek a hulladékújrahasznosításba, hiszen általában csak a macera volt a sok anyagot elégetni. A módszer bevált, 40 éve tőlük szerzi be a cuccot, cserébe Mechoulam azonosította a THC-, és CBD-vegyületeket, és felfedezte az emberi test endokannabinoid rendszerét.

Örömteli hír a tudomány és a marihuána szerelmeseinek, hogy egy holland cég visszafejtette a Chemdawg fajtájú Cannabis sativa genetikai kódját:

A kutatócsoport egyelőre a nyers genetikai információt tette közzé, ami 131 milliárd bázispárt jelent. Hátra van még a genom rendszerezése, és egybefüggő génszekvenciákba csoportosítása, ami a munka számításigényesebb része.

Az 1991-es évjáratú Chemdawg amúgy nyilván egy medicinál fajta, bár a leírása szerint még a magas CBD melett is elképzelhető, hogy a fogyasztók túlságosan elszállnak ésvagy beparáznak. Nem tűnik rossz választásnak további manipuláció céljára. A Medicinal Genomic persze elsősorban gyógyászati céllal fog még több fajta füvet dekódolni, hogy megvizsgálhassák a THC és a CDB mellett található 83 másik hatóanyagot. Mint az köztudott, a marihuána fájdalomcsillapító, izomlazító és étvágygerjesztő hatása mellett akár tumorok felszámolásában is besegíthet.

Chemdawg

A marihuánakutatás elnyomására figgyet hányó tudósok kínában bebizonyították, hogy a fű nem belépő-, hanem kilépődrog. A kokainfüggő egereknek adagolt szintetikus CBD (JWH-133) hatására 50-60%-kal kevésbé akartak drogozni. A jelek szerint a természetes CBD is kiválóan alkalmas lett volna erre a feladatra, csak azt nehezebb levédetni. Az egerek annak ellenére nyugodtak le, hogy a CBD-től nem lehet betépni, viszont negatív hatásai sincsenek, ezért nem utasították el, mint az egyéb gyógymódokat.

A CBD amúgy védi az agyat a gyógyíthatatlan Alzheimer-kór kialakulása ellen. Ennyit arról, hogy az amerikai kormány szerint a fűnek nincs gyógyhatása. Remélem első kézből fogják majd megtapasztalni, milyen kellemetlen, amikor elfelejtik, mit is kellett volna szedni, hogy legalább a saját nevükre emlékezzenek. De akkor már késő lesz.

Új magyar válságkezelési programmal állt elő egy baptista orvosközpont az Egyesült Államokban. Az amerikai kormányzat költségvetéséből kizárólag a füvet negatívan bemutató tanulmányokat pénzelő National Institute on Drug Abuse legfrissebb támogatott kutatásában kiderítették, hogy a füveseket nem annyira izgatja, ha pénzt veszítenek. A Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ bizonyára elfogulatlan kísérletében egy speciális Iowa-kártyateszten futtattak végig 16 nem drogos és 16 füves jelentkezőt, miközben mérték az agyhullámaikat. A kontroll csoport tagja a korai veszteségek után óvatosabb stratégiára váltottak, míg a füvesek gyorsított ütemben veszítették el játékpénzüket. Szerintük a füvesek agya kevésbé reagál a korai negatív jelekre, hogy emiatt változtassanak. Vagyis igazából szarnak bele, lehet hogy a tesztet se veszik komolyan.

Kell ennél jobb indok a legalizációra? Ennyi nemmegszorítás, kilátásba helyezett közmunka és mindenféle alapvetőélelmiszeradó között felüdülés lenne valami olyasmiért fizetni, aminek ténylegesen van értelme. Komolyan mondom, ide nekem a kenderadót is!

Dél-afrikai tudosók ki akarják ásni William Shakespeare hulláját, hogy kideríték, tényleg füves és kokainista volt-e. A nyomozás 10 éve indult, amikor az egyik szonettjében feltűnő "noted weed" kifejezés nyomán rendőrségi teszteknek vetették alá a kertjében talált agyagpipákat. Kannabiszból nem sokat találtak, arra gyanakszanak, hogy nagyrészt lebomolhatott 400 év alatt. Két pipa viszont határozottan krekkpipának nézett ki a maradványok alapján. Ezen felül kámfort, szerecsendióból származó mirisztinsavat és kinolint is találtak. A tudosók megosztottak kokain kérdésében, bár nem kizárt, hogy a Peruból visszatérő spanyoloktól szerezhettek az angolok. A kendertermesztést viszont rendesen dokumentálták. I. Erzsébet királynő idejében vitorlákat, kötelet és ruhákat készítettek a rostjából.

Egyúttal az is kiderülne, kit temettek a Stratford-upon-Avon-i templom alá, illetve hogy mi volt halálának pontos oka, amit máig nem tudni. Minthogy a nővére is a templomba került, könnyű lesz DNS-vizsgálattal beazonosítani. A szonettben található weed kontextusban inkább kenderborítéknak tűnik: "Why write I still all one, ever the same, And keep invention in a noted weed", de a National Geographic biztos sok pénzt fizet egy ilyen anyagért.

via Toke of the town

Újabb győnyörű tanulmánnyal gyarapodott tudományos rovatunk. Ezúttal azt sikerült kideríteniük a derék kutatóknak, hogy aki füvet szív, hamarabb elveszti a valóságérzékét, mint aki nem szív. A kulcsszó a hamarabb:

8000 marihuánát használó és 14 000 droggal nem élő ember adatai alapján vizsgálták a pszichózis kialakulásának időpontját. Azt találták, hogy a kannabiszhasználók körében közel három évvel korábban alakult ki pszichotikus betegség, mint a marihuánát nem fogyasztóknál. Pszichózisnak nevezzük az olyan állapotot, amikor valaki átmenetileg vagy tartósan elveszti kapcsolatát a valósággal.

Jó tudni, hogy fű nélkül, békében és tisztességben is meg lehet őrülni. De minek várni?