Újra kiadták dévédén a Tommy Chong bebörtönzéséről készült 2005-ös dokumentumfilmet, és mivel ez még így direktben nem szerepelt a blogon, kiváló alkalom pótolni (torrent). A szmókervígjátékokat gyártó Cheech és Chong páros tisztességben megőszült aktivista tagja kézzel gyártott üvegbongok árusításából élt egészen 2003-ig, amikor az FBI kifejezetten az ő megbaszására indította az "Operation Pipe Dreams" műveletet. Az egész Amerikára kiterjesztett akció során 55 üzletvezetőt állítottak elő, de közülük egyedül Tommy kapott 9 hónap letöltendő börtönt. Az ügyészség az 1978-as Up in Smoke filmjét hozta fel legfőbb vádpontként, amivel "nevetségessé tette a kenderfogyasztás és csempészés elleni rendőrségi küzdelmet". Chong persze beszólt nekik a bíróságon, hogy elég béna, hogy terroristák helyett csak pipákat sikerült fogniuk, ami szintén nem javított a helyzetén, bár valszeg mindegy volt, mit mond.

A film tételmondata, hogy az amerikai kormány azért mossa össze a terrorizmust a kábszeresekkel ("a kábítószer a terrorizmus pénzeli" GWB), hogy fenn tudja tartani terrorparára épülő rendszerét,illetve nyilván hogy eredményeket tudjon felmutatni, ha már Oszamát nem sikerült elkapniuk. A film jegpszicedelikusabb jelenete, amikor az ügyésznő Powerpoint-prezentációban mutatja meg, hogyan kell használni a gázmaszk-bongot.

Még javában dúl a hétvége, de úgy tűnik négy hét után épp egy füves akcióvígjátéknak sikerül lenyomnia az amúgy kibebaszottjó Batmant az usai mozis toplisták éléről. Az origo szmókerkülönítménye már nagyon várja a Pineapple Express internetes megjelenését, magyar forgalmazója ugyanis egyelőre nincs. A Judd Apatow és Seth Rogen bandájához köthető filmet egyesek a denírós Éjszakai rohanáshoz illetve a szintén hibátlan Nagy Lebowskihoz hasonlítgatják, mások fikázzák, hogy senem elég vicces, senem elég akciódús, viszont amikor mégis, akkor túl brutális. (Rottentomatoes 69%). Akárhogyis, nekünk csak az előzetes jutott, aminek a zenéje tűnik a legerősebbnek így hirtelen:

 

update 08/10 a rend kedvéért: a Pineapple Express sem tudta lenyomni Batmant a hétvégi küdzelemben, 26 vs 22 millióval még mindig Heath Ledger visz be több embert a moziba be.

Kiszivárgott az internetre egy újabb nyáriszezonos szmókerfilm, a The wackness. Egy épp leérettségizett srác fagylaltoskocsi álcával füvet árul New Yorkban, összehaverkodik pszichológussal, aki a Ben Kingsley, fűért cserébe kezeli, aztán lógnak együtt, aztán belezúg mostohalányába, aki az Olivia Thirlby. Szegény Kingsley egy irritáló exhippit alakít, aki teljesen leépül, miközben próbálja becsajoztatni a töketlen szmókert alakító Josh Pecket, akinek közben csődbe megy a családja. Szóval van ok a szívásra ötpercenként. Mint minden rendes szmókerdrámában, itt sincs irritáló szenvelgés, helyette rengeteg kóválygás van, ami alatt a rendező kedvenc 94-es hipihopi slágerei szólnak (Nas, Notorious B.I.G., Wu Tang Clan, Method Man, Tribe Callet Quest, Fresh Prince itt lehet nosztalgiázni.) Jonathan Levine biztosan nagyon szeret beszívva lógni a városban, mert tényleg szép a szupercsilles New York, de nekem kicsit sok volt. Sophia Coppola-fanoknak lehet, hogy bejön, kábé olyan lapos, sablonos és üveges szemmel dolgokra rácsodálkozós. Bemarihuánázva nem szabadna filmezni hagyni az ifjúságot, ez a drog nem arra lett kitalálva (lásd még Easy Rider, aminek szintén csak a zenés részei nézhetők). Bezzeg a beekizett Tarantino, mennyivel kontrasztosabb!

 Azért itt a trailer, ha valakit nem sikerült elriasztanom (itt meg még egy csomó):

Egyszer már volt szó a Super High Me-ről, de beható filmkritika sosem készült, mert elég hamar elaludtam rajta és elfelejtődött. Olvasók követelték, úgyhogy nem kis rásegítéssel, de sikerült végignéznem a tudomány és a közjó érdekében.

Morgan Spurlock Super Size Me-ja szöget ütött Doug Benson fejébe, és mivel kaliforniai humoristaként füves poénokból él, egyik fellépése alkalmával elsütötte a Super High Me címet illetve emlegetette ennek kapcsán a 30 napig tartó folyamatos szívást, amire állítólag felfigyelt egy szintén dzsánki producer, irgalmatlanul beszívtak és kitalálták, hogy akkor ezt meg is csinálják. Dokumentumfilmjük nem is jutott ennél sokkal tovább. A látszat kedvéért időnként beszélnek benne szórványosan a kaliforniai gyógykenderhelyzetről, illetve Doug néha elvégez egy-egy pszichológiai, matematikai, memóriatesztet illetve spermaszámlálást először 30 napig szívás nélkül, aztán 30 napig bevaporizálva, de ezekből vajmi kevés összefüggés és információ derül ki. A film 90 percének ugyanis legalább a felét standupmonológok teszik ki Doug, "Los Ganjales-i" spanjai és a röhigcsélő közönség közreműködésével.

Hogy jó legyen azoknak is, akik nem tudnak hétvégén beúszni Fatboy Slimre, az internet bemutatja: Harold és Kumar 2 - Menekülés Guantanamóról. Az egyetemistáknak kissé túlkoros szmókerduó még mindig simán lehazudhat 10 évet, a füvezés elég jól konzerválta őket. Rottentomatoeson kicsit lehúzták, hogy ugyanazt próbálják elsütni, mint az előző részben, csak bénább poénokkal, blablabla, de szerintem biztos be lehet hozzá annyira készülni, hogy jó legyen ;)

Try before download, a film előzetese, ha valaki nem tudná, mire számítson (cserébe vélhetőleg leszpojlerezik az összes poént):

Kultplayen láttam, hogy megdokumentumfilmesítették a világ legkultosabban önpusztító újságíróját. A politoxikománia szakmai ártalom, de Hunter maximum Guiness-rekord lehetett volna azzal (tényleg, nem lett az?), ha egyúttal nem a világ legjobb újságírója. Még puskacsőreharapása előtt készült róla több film, azóta legutóbb a Buy the ticket, Take the ride (iMDb, torrent), de az Alex Gibney féle életösszegzést úgy hirdetik, hogy soha nem látott felvételek is lesznek a szokásos barátok nyilatkoznakon kívül. Július 4.-én meglátjuk.

Mit meg nem tesznek az emberek egy kis promócióért... Az idei MTV Movie Awardson James Franco és Seth Rogen élő adásban gyújtottak rá egy kövér jointra. A két bátor pr-stoner végig azt állította, sem a zacskó fű, sem a joint nem igazi, de igazából mindegy is, mert azért páran meglepődtek a vendégek közül. A srácok amúgy az augusztusi Pineapple Express füves vígjátékot promózták.

Egy kis pihenő a sok áltudományos bullshitpropaganda után, nem kell mindig annyit gondolkodni. A nagy digitális videotékának hála, következzen Jack Black szmókerrock-vígjátéka. A történet egyszerű, Jack Blacknek meg kell találnia a Végzet Pengetőjét, hogy istencsászár rokker lehessen, és ehhez igazítva a poénok sincsenek túlbonyolítva. Viszont vannak benne zenés betétek. Sajnos kénytelen vagyok egy ilyet, a film legjobb jelenetét embeddálni, úgyhogy aki fél, hogy a többi poénon már nem nevetne ennyire, az ne kattintson tovább.

A Christian Science Monitor kiszúrta, hogy nyáron több hollywoodi filmben kap nagyobb szerepet az ördögi marihuána. Az új Harold és Kumar film első hétvégéjén 15 millió dollárral nyitott, de lesz még idén Pineapple Express, amiben egy füves menekül a dílerével, The Wackness, amiben Ben Kingsley füves pszichiátert alakít, a Humboldt Countyban egy orvostanhallgató látogat egy kendertermesztő farmra, és a 30 nap szívásos Super High Me (ami azért elég messze van Hollywoodtól). A cikk megállapítja, hogy egyre több a 40 alatti forgatókönyvíró, és egyre kevésbé félnek a füves jelenetektől, minthogy egyre elfogadottabb a szíás, bár a statisztikák szerint az utóbbi években a kormány statisztikái szerint enyhén csökkent a fűfogyasztás. A kenderjogi NORML szervezet vezetője szerint azonban a producerek csak olyan filmekre adnak pénzt, amiben a füvesek szétszívott csokkerek, bármilyen más ábrázolást elkaszálnának.



A cikk szerint utóbbi években csak a nagyon olcsó Dude, where's my car? tudott füves témában profitot termelni. Jay és Néma Bob (33M $) és A nagy Lebowski (46M $) szerintük a bukott filmek közé tartoznak, pedig a Wonder boys és a Tenacious D soványabbra jött ki. Az is igaz, hogy ezek utána DVD-n már jobban mentek. A szmókerek lusták a moziig is elmenni?

Nem kifejezetten kender témájú film (nyomokban tartalmaz), de mivel az amerikai drogháború közvetlenül kihat a kender legalizációjára az egész világon, hasznos lehet tudni, mi van a hátterében. Az American Drug War: The Last White Hope (iMDb, torrent) doksi több érdekes szálat felgöngyölít a legtipikusabb amerikai "drogelhárító" esetekből. Ilyen volt például, amikor a CIA drogkereskedelemből finanszírozta a nikaraguai "konfliktust" vagy amikor segítettek divatba hozni a cracket. Szó esik benne kedvenc összeesküvéselméletünkről, ami immár tényként kezelnek: a gyógyszermaffia küzd leghevesebben a kender orvosi felhasználása ellen. (Az aszpirin feltalálásáig a kender volt az alapértelmezett fájdalomcsillapító.) Nem hagyhatták ki a texasi ötezres Tuliában történt esetet sem, amikor egy csövesnek álcázott nyomozó kokaindílerkedés vádjával, közvetlen bizonyítékok híján letartóztatott 46 embert (főleg feketéket), akiket 5 év alatt sikerült csak kiszabadítani. A feldobált témák mindengyike megérne egy külön filmet, de így egyben sem lehet rossz. (Remélhetőleg valaki értesíti az amerikai veteránokat, akik múltkor teljesen kibuktak a Time faállító Ivo Dzsima-i emlékmű fotosopján. :)