Nem csoda, hogy már a Wall Streeten is tombol a világforradalom, hiszen az Egyesült Államok történetében először haladja meg a legalizációpártiak aránya a tiltókét a Gallup felmérésében. Take it away, TASZ:

A megkérdezettek 50 százaléka igennel felelt arra a kérdésre, hogy vajon a marihuána fogyasztásának legálissá kellene-e válnia az Egyesült Államokban, míg 46 százaléka nemmel válaszolt, derült ki a Gallup közvélemény-kutató cég legfrissebb felméréséből. A Gallup 1969 óta rendszeresen méri az amerikai társadalom attitűdjeit számos fontos közpolitikai kérdésben, így például a drogpolitikával kapcsolatban is. 1969 és 1977 között növekedett a legalizáció-pártiak aránya, ezzel párhuzamosan az USA számos állama dekriminalizálta a drogfogyasztást. Sokan arra számítottak, hogy hamarosan legalizálni fogják a marihuánát, ez a folyamat azonban a 80-as évekre lelassult. A 90-es évek elejétől a marihuána legalizációját pártolók aránya fokozatosan nő, és most, 2011-ben bekövetkezett a fordulat.

Már közel a hepiend. Mármint ahogy vesszük, hiszen mint ismeretes a feketepiacok tartják életben a toroklövést kapott adósságalapú világgazdaságot. Úgyhogy amint az elpusztul, szabad az út a fű legalizációja előtt. Természetesen ez egy fájdalmas folyamat lesz, rengeteg kellemetlenséggel, és kurvára nem a hippik fognak nyerni.

Ettől függetlenül a fű még fizetőeszköznek sem lesz utolsó, ha esetleg neadjisten a seggünket törölhetnénk a drága forinttal/euróval/dollárral. Magyarországon talán még emlékeznek az emberek, hogy 2008-ig mi voltunk a rekorderek hiperinflációban, tehát itt nálunk konkrétan a bármire lehet felkészülni.

Jorge Cervantes, mindannyiunk Dél-Spanyolországban füvet termesztő nagyapja, több jó termesztési útmutató könyv és dvd szerzője idén alaposan körbejárta a High Times Medical Kupát. Az első video csak amolyan hangulatkeltő, aztán később érdekes dolgok is kiderülnek. A második video a Steep Hill Laboratory, az első nyilvános kannabisztesztelő labor munkásságáról beszélnek. Példáulhogy a betesztelt gyógyfüvek sosem érik el a 25%-os THC-tartalmat (20 körül is elég ijesztő), de hogy láttak már 15%-os CBD-t, ami mellett csak 8% THC volt (az igazi medical grade, amitől bepunnyad az ember).

A hónap legarcpirítóbb amerikai eseménye volt, amikor a Drug Enforcement Agency elutasította a marihuána enyhébb büntetőjogi kategóriába sorolását kérő petíciót, mert szerintük a fűnek nincs semmilyen gyógyhatása. Ezért ugyanabban a kategóriában marad, mint például a heroin. Egy szervezet, aminek a létezése függ az értelmetlen drogháborútól nem is mondhatna mást. Dollármilliárdokat kapnak az adófizetők pénzéből, valamivel csak meg kell indokolni, mire tapsolják el. Nem sokkal korábban amúgy a legfőbb ügyész helyettese jelentette be, hogy a helyi szabályozástól függetlenül üldözni fogják a  termesztőket és a kenderboltokat is.

Az Americans for Safe Access szervezet, amely az eredeti peticiót is aláírta, gyorsan bejelentette, hogy tudományos bizonyítékaikkal hajlandók akár a Legfelsőbb Bíróságig perelni az államot a hazugságaikért.

Ron Paul és Barney Frank képviselők ma tolták a Kongresszus elé történelmi törvényjavaslatukat, ami legalábbis részben mérsékelné a drogháborút. Javaslatuk szerint a szövetségi állam felelőssége ezentúl az amerikai tagállamok közötti fűcsempészet blokkolására szorítkozna. A törvény szabad kezet adna az egyes államoknak, hogy legalizálják, szabályozzák vagy adóztassák a marihuána kereskedelmét. Azaz nem jönne el azonnal a kánaán, bár 16 államban már a gyógyfüveseket legalább nem basztatnák drogelhárító kommandósok. Az sem kizárt, hogy ennek hatására hirtelen mindenhol összegyűjtenek párszázezer aláírást legalizációra.

Sajnos valószínűbb, hogy a Kongresszus korrupt képviselőin fennakad a javaslat, hiszen a börtöniparnak, a gyógyszeriparnak és a bankrendszernek is azonnali brutális bevételkiesést jelentene egy országos szintű legalizáció.

Zseniális összecsapás zajlott nemrég az Egyesült Államok főügyésze és David Simon, a világ legjobb tévésorozatának, a The Wire egyik készítője között. Eric Holder három kedvenc színészét hívta el a Drótból (Bunkot, Kimát és Prezt) egy drogellenes PR-akcióra, ahol felszólította a sorozat készítőit, hogy vagy folytassák a sorozatot vagy csináljanak még belőle egy filmet:

"Közvetlenül Ed Burnshöz és David Simonhoz szeretnék szólni: Készítsenek még egy évadot a Drótból! Ez a minimum. ... Ha nem jön össze egy évad, legyen belőle film. Voltak már HBO-gyártású filmek, ez a sorozat pedig megérdemelné. Egy újabb évadot vagy egy filmet akarok. És a hatalmam is megvan hozzá Mr. Burns és Mr. Simon."

Bizonyára sokan ismerik a kimondhatatlan nevű, szinte mindig szociopata karakterét alakító színészt, ha máshonnét nem, a Másnaposokból. Politoxikomán figuráját stabilan hozza bármelyik tévé beszélgetős műsorában, vagy saját webes beszélgetős műsorában a "Between two fernsben", sőt, már szívott be tévéadásban is, ilyen csodálatos coming outot viszont még biztos nem produkált senki. Persze azért elvicceli a kérdést, hogy mit is termeszt 28 hektáros észak-karolinai birtokán, ahol zsiráfjai között rohangászik pucéran, és egy gyilkosságért ült szomszéd hordja neki a dugiban főzőtt piát.

Természetesen megvan videón is, a második perctől, ha valaki nem bírná kivárni:

A nagysikerű Richard Nixon 1971. június 17-én dobta be köztudatba drogháború-mémjét. Nyilván előtte is tiltottak már be drogokat, emlékezetes az 1920-1933-ig élt alkoholtilalom, vagy az 1937-201x-ig tartó kenderstop. Nixon volt az, aki amerikai elnökként globális szintre emelte ezt a zseniális propagandaeszközt, amit ők War on Drugs néven ismernek, és ami idén 15 milliárd dollárjukba kerül az amerikai adófizetőknek, és évi egymillió drogos bebörtönzését jelenti.

A neves exelnököket, államférfiakat, művészeket és üzletembereket tömörítő Globális Drogpolitikai Bizottság idén júniusban kiadott jelentése (PDF) szerint a drogháború elbukott. Csak az 1998-2008 közötti időszakban 34,5 %-kal nőtt az ópiátfogyasztás, 27 %-kal a kokainé, a fűé pedig 8,5 %-kal. A Bizottság azonnali dekriminalizáció javasol minden országnak, kiváltképp a marihuánáét. Büntetőjogi baszakodás helyett a prevencióra és az államilag felügyelt drogfogyasztásra javasolnak alternatív megközelítéseket.

Minden hiába, Obama hajthatatlan, ebben a ciklusban tuti nem fog semmi kézzel foghatót csinálni kender vagy egyéb drog kérdésének ügyében. Hogy a gyávaság, a koncepciótlanság, a maffia kenőpénze vagy a CIA szorítása erősebb, még nem tudni. Hiába szavazták meg Youtube-on legtöbben MacKenzie Allen (LEAP) nyugalmazott seriffhelyettes kérdését, miszerint:

40 éve tart az úgynevezett drogháború, több ezer milliárd dollárt és ezrek életét felemésztve, miközben semmilyen eredménye, az egyre több és olcsóbb drogokon és az illegális drogpiaci erőszak drámai emelkedésén kívül. Ön szerint lesz rá valamikor időnk, hogy megvitassuk minden drog legalizációjának, szabályozásának és ellenőrzés alatt tartásának lehetőségét, hogy megszüntessük a nemzetközi terrorizmust is pénzelő erőszakos feketepiacot?

Obama természetesen igennel válaszolt, márminthogy vitassuk meg. Ő személy szerint ellenzi a legalizációt, bár indokot nem mond:

Kezd elfajulni a kenderfeldolgozóipar Amerikában, most már azok is ezzel foglalkoznak, akik maximum Aszpirinnal ütik magukat. A februárban Coloradoban debütáló Canna Cola egy alacsony fűtartalmú szénsavas üdítő lányoknak. A 35-65 mg THC miatt kevésbé füves az íze, mint a piacon jelenleg kapható, cserébe masszív sztóndulást okozó termékek.

A koncepció hazánkban is megfontolandó lehet, hiszen a számtalanszor felemlegetett alkoholizmus ezeréves hagyománya szerint az ivás társadalmi elfogadottsága miatt könnyebb lenne elfogadtatni valamit, ami üvegben van és folyik. Ráadásul a tüdőre sincs káros hatással, dohány sincs benne, kell ennél több? (Ha mégsem válna be, lehet próbálkozni még hasisolajba mártott dobozoscigivel.)

Legújabban utánfutóra szerelt mobil katapulttal lövik át az amerikai határ kerítése felett a füvet a mexikóiak. A korábbi alagutas módszer elég macerás, kiásni egy több kilométeres alagutat, fényt, szellőzést megoldani, ráadásulhogy már a Weedsben is ellőtték pár éve. A hajítógép ezzel szemben már akkor is behozza az árát, ha mint esetünkben, ottfelejtik menekülés közben. A füvet 2 kilós csomagokban adagolták, abból 16 kiló maradt parlagon.

Pont nemrég jutott eszembe, hogy a közértből egy ilyennel simán átlőhetnék a cuccok nagy részét sérülés nélkül, és tessék: